Küldetésmondatunk:
“A Gyermekliget egy együttműködő közösség, ahol a gyermekeket olyan sajátos pedagógiai szemléletben neveljük, hogy képesek legyenek felismerni és járni a saját útjukat.”

Pedagógiai módszerek és eszközök

Az alkalmazott módszereinket két szempont határozza meg. Az egyik, hogy tanuló közösségeinket részben osztott életkor szerinti csoportokba szervezzük. Ez meghatározza, hogy a tanítást elsősorban a differenciált egyéni és csoportmunkával, az egyénre szabott ellenőrzésre és értékelésre, illetve a tanuló önellenőrzésére építjük. A tanító párhuzamos óravezetést alkalmaz, melynek lényege, hogy a tanulók nem osztály, hanem fejlettségi szint szerinti haladási csoportokban dolgoznak.

A másik szempont, hogy abban hiszünk alkalmazható tudást átadni, képességeket fejleszteni elsősorban alternatív, a problémamegoldó készség fejlesztését szolgáló módszerekkel tudunk fejleszteni. Ezért az alábbi módszertani elemeket alkalmazzuk.
 
A gyermekcentrikus tanulás       
 
A gyermekcentrikus tanulás differenciált tanítást jelent, amikor a tanítás az adott csoport illetve a diákok érdeklődéséhez, képességeihez igazodik. Haladásának üteme is ennek megfelelően tervezett.  Előnye, hogy a saját ütemű előrehaladással csökken a kudarcélmény, kellő idő áll rendelkezésre, hogy kibontakozhasson  a személyiség,  nagyobb önállóságra nevel, megtanít önállóan tanulni. Emellett fejleszti az önismeretet. Ez a motiváló hatás a személyes feladatokra mind jellemző.  A pedagógustól komoly felkészülést, szervezési munkát, a gyermekek folyamatos megfigyelését, valamint több kreatív, alkotó folyamatot igényel. Ez egy hosszútávú, időigényes pedagógiai munka, amely meghálálja önmagát a gyermek középiskolás éveiben.
A gyermekcentrikus tanulás az egyéni fejlesztésekben, a differenciált oktatásban valósul meg. Tanulási egységeink közül elsődleges színtere a fejlesztő óra, ahol az a cél, hogy a tanuláshoz szükséges alapkészségek kialakuljanak. Ezeken az órákon olyan képességfejlesztés történik, ahol felmérjük, hogy a gyermek hol tart, majd célul tűzünk ki egy elérendő állapotot, szintet. És az elérendő cél érdekében képességfejlesztő gyakorlatokat végzünk.
 
A problémacentrikus tanulás
 
A problémacentrikus tanulás során az ismeretek elsajátítása, a képességek fejlesztése egy-egy témakör, illetve az azokhoz kapcsolódó probléma feldolgozása történik. Előnye, hogy itt maga a tanulás a produkció, vagyis ez a „tanulni tanulás” módszere. Az ismeretszerzéssel szemben a képességfejlesztésen van a hangsúly, a megszerzett ismeretek alkalmazásán. A problémacentrikus tanulás során nagyobb mértékben juthat érvényre a személy, a gyermek. Fontos tudni, hogy a tanárnak itt maximális jelenlétre van szüksége, hiszen a külső fegyelmezés nem használható, mint motiváló eszköz. Olyan témákat kell gyűjteni, amelyek napra készek, felkeltik a tanulók érdeklődését, problémát hordoznak magukban, így a tanuló önmagát fogja motiválni. 

Kooperatív tanulás
 

A kooperatív tanulásnak két fontos célja van: a tanulás segítése és az együttműködési képesség fejlesztése. Leginkább a közismereti tárgyak tanításánál alkalmazandó.  Lényege, hogy a tanulókat a tanórák során maximális aktivitásra, részvételre készteti a páros illetve a csoportos munkát, ezáltal frontális munkát minimálisra csökkentve. Az óra elején a tanár felteszi az ismétlődő kérdéseket, amivel felveszik a ’tegnap fonalát”, majd a tanár (sorsolással vagy más módon kiválasztott) tanulót szólítja fel. A felelő sikere a csoport sikere is egyúttal. A tananyag-feldolgozás során a tanár hasonló módon jár el. Az írásban megkapott kérdést az egyik csoporttag felolvassa, majd közösen megkeresik a választ a könyvben. Amikor minden csoporttag érti a lényegét, külön-külön mindenki leírja magának (a módszer neve: csoportkonzultáció). A tanár ellenőrzésképpen minden csoportból felszólít egy tanulót, hogy olvassa fel, amit leírtak.
A kooperatív tanulás alapelvei
1. A párhuzamosság –a diákok párhuzamos munkáit és a (például páros munkák), de jelenti a „párhuzamos óravezetést” is jelenti.
 2. Az egymásrautaltság – a csoport minden tagjának azonos a célja, a sikerekben is mindenki osztozik. Fontos, hogy olyan feladatokat adjon a pedagógus, amivel biztosítja, hogy a munkát valóban közösen végezik el (pl. résztémákra bontják a feladatot és mozaikszerűen összerakják a végén).
3.Egyéni felelősség: nem csak a csoportmunka kerül értékelésre, hanem az egyén is.
4. Az egyenlő részvétel kidolgozása, páros munkák esetében például mindkét fél egyenlő ideig beszélhet.

Projektmódszer
 
A pedagógiai projekt komplex alkotó jellegű megismerési- cselekvési egység. A projektmódszer minden gyereket hozzásegít saját adottságai felfedezéséhez, ezen adottságoknak képességekké való fejlesztéséhez. Az iskola a projektmódszer alkalmazásával olyan tárgyi, szellemi és szervezeti feltételeket teremt, amelyek biztosítják, hogy az eltérő adottságú és eltérő kultúrájú tanulók egyenlő eséllyel fedezhessék fel és fejleszthessék képességekké adottságaikat.
A projekt módszer a kulcskompetenciákra épít.
A projekt módszer adja meg a lehetőséget a közös élményhelyzetek kialakítására, hiszen mindenki egyenként adja bele saját személyiségét a közös alkotásba. A közös itt nem egy külső kényszer, ők maguk teremtik meg egy olyan folyamatban, amelyben egyenként érlelődik, mozzanatonként tovább szocializálódik személyiségük. Képesekké válnak nyitottan reagálni mások gondolataira, elképzeléseire.  Segíti a reális tervezés képességét, erősíti a kitartó munkát. Képesekké válnak következtetéseket levonni. Folyamatokra épít. A folyamatokban való gondolkodás elsajátítása elengedhetetlen a gyerekek tanítási-tanulási folyamatában.

A projektfeladat megoldása
Alex Osborn a kreatív problémamegoldás, többlépéses modellje:

1. Probléma-megfogalmazás.
2. Ötletgyűjtés.
3. Megoldás kiválasztása, elfogadtatása.
4. Kivitelezés
5. Kipróbálás, értékelés

A lépések száma általában öt, de ez változhat is; például, alsó tagozatban leegyszerűsíthető az egész folyamat.
A felmerülő problémák, feldolgozandó témák alapján projektjeink az alábbi típusúak lehetnek:
Multidiszciplináris projekt – különböző műveltségterületeket érintő probléma feldolgozása, általában több, különböző tantárgyat tanító tanár együttműködésével.
Egyéni projektfeladat – az egész osztálynak feladott kérdésre, probléma megoldására egyéni válaszok keresését jelenti, vagyis mindenki önállóan dolgozik.
Személyes projektfeladat – ideális esetben lehetőség nyílik arra is, hogy a tanulók személyre szóló feladatot kapnak. Ilyen esetben a téma kiválasztása a tanuló és tanár közös megegyezésével történik.
Csoportos projektfeladat –  a gyerekek csoportosan dolgoznak fel egy-egy témát, hoznak létre egy-egy produktumot.
A pedagógusnak segíteni kell a tanulókat rávezető feladatokkal, amíg jártasságot nem szereznek a projekt feladatok kidolgozásában.

Epocha
 
Élménypedagógia
 
Az élménypedagógia a tapasztalati tanulás eszköze. A gyerekek aktív cselekvéseken keresztül tanulnak, fejlesztik személyes és szociális készségeiket. Iskolánk alapvetéséhez igazodva összeköti a szív, a kéz és a fej területeit.  Felépítésében a projekthez hasonló, vagyis a következő elemekre épül:
Válassz ki egy problémát?
Ötletelj! Mi lehet a megoldás?
Cselekedj! Próbáld ki a kiválasztott megoldást?
Értékelj! Sikerült vagy új megoldást kell keresni?
A projekttől eltérő abban, hogy kilép a tanteremből. Valós környezetben történik a flow élmény elérése, azok rendszerbe szervezése, és a tapasztalt tudássá alakítása. Középpontjában a testi aktivitás, a mozgás áll. Élménypedagógiai elemek alkalmazására biztosít lehetőséget az iskola környezete, és mindazok a programelemek, amelyeket iskolán kívül a nonformális tanulás keretében szervezünk.

A játék
 
A játék a tanulás legjobb eszköze. Alsó tagozatban elengedhetetlen a mindennapos játék beépítése a tanegységekbe. A játék a tanulási-tanítási folyamat szükséglete. Platon így ír róla: „Ne erőszakkal oktasd a gyermeket a 24 tanulmányokra, drága barátom, hanem játszva tanuljanak; már csak azért is, hogy könnyebben megfigyelhesd, mire van hajlama.”
A játék segíti a tanulót a tanulásban, akkor, ha az önkéntes alapon történik és örömet szerez a gyermekeknek. A pedagógusnak szem előtt kell tartani, hogy olyan játékot válasszon, amelyet a közösség jókedvűen, önként játszik, hiszen a játék nagyszerűségét az önkéntesség adja. Önkéntesen vállalja a játék szabályainak betartását, a beilleszkedést egy maguk alkotta vagy választott rendszerbe. Első osztályban a tanító még a szabadjátékokat helyezi előtérbe, majd szép lassan a felső tagozatra egyre inkább a tanulás eszközévé válik.
 
Drámapedagógia
 
A drámapedagógiában a pedagógus és a tanár közös játékáról szól. Ezekben a helyzetekben a tanárnak fel kell adni hétköznapi viselkedési mintáit, egy játszó lesz a sok közül ő is, csak úgy mint a gyerekek, a foglalkozás résztvevői. Fontos, hogy a tanár is őszintén játsszon. 
„A dramatikus játékok emberépítő, szocializáló tevékenységek, amelyek az egész személyiség harmonikus és differenciált fejlesztését szolgálják, segítik a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartást, fejlesztik a kommunikációs készségeket, a tapasztalat útján megszólalási bátorságot adnak. Elősegítik, serkentik a közösségben, a közösségért tevékenykedő gyermek aktivitását, ön- és emberismeretének gazdagodását, alkotóképességének, önálló rugalmas gondolkodásának fejlődését, összpontosított, megtervezett munkára való szoktatását, testi, térbeli biztonságának javulását, időérzékének fejlődését, mozgásának és beszédének tisztaságát, szép és kifejező voltát. „ (Pallag Andrea)
. Módszereink alkalmazásával törekszünk a tanulást élményszerűvé tenni, hiszen ez növeli a tanulási motivációt és a bevésés hatékonyságát is. Ha a tanító úgy látja jónak, hogy az adott könyv szolgálja a tanulók fejlődését, eldöntheti, hogy használja-e, vagy csak bizonyos részeit használja fel a könyvnek, munkafüzetnek, mivel nevelési programunk egy holisztikusabb szemléletet közvetít, ami az összefüggések, a jelenségek, problémák mélyebb megértését is szolgálja.
Fontos figyelembe venni a tantárgyakban megjelenő összefüggéseket, azok párhuzamos bemutatását, illetve olyan projekt feladatok, projekt hetek tervezését, amelyek több tantárgyban is megjelenő problémakörökre fókuszálnak, mint például a víz, a növénytermesztés, a gazdasággal kapcsolatos témahetek. A megvalósítás feltétele, hogy a tanítók ismerjék a különböző tanítási modellek (tanárcentrikus – diákcentrikus, tananyag központú – problémamegoldó központú) lényegét, tisztába legyenek azok hatékonyságával a különböző területeken, tudatában legyenek azok előnyeivel, hátrányaival, hogy az adott cél elérése érdekében képesek legyenek kiválasztani a legmegfelelőbbet. A tanítási-tanulási folyamat hatékonyságát tovább biztosítja a különböző munkaformák (egyéni, páros, csoportos, kooperatív), valamint a megfelelő feladattípus megválasztása, a projekt módszer és a gyermek aktív részvételét biztosító élménypedagógia.
Megosztás:
2021. Június 22. Kedd  Paulina

Pályázat



Gyermekkert Kecskeméti Waldorf Egyesület szervezésében megvalósuló, társadalmi szerepvállalást erősítő, közösségfejlesztő programok

Bővebben

Aktualitások

Itt összefoglaljuk az Intézményünk és Fenntartó Egyesületünk közelgő eseményeit.Bővebben

Adomány

Gyermekkert Kecskeméti Waldorf Egyesület:

Rendszeres adományoknak:
Magnet Bank:
16200106-11599786

Építkezési adományok alszámla:
Magnet Bank:
16200106-11599803

Gyermekliget Alternatív Iskola:

Magnet Bank:
16200106-11599827


Adó 1%
adószámunk:18357118-1-03
(Innen töltsd le a nyomtatványt!)Bővebben

Heti menü

Iskolai menü

Szállító: Vincze-Nagy Kft. (6044 Kecskemét, Úrihegy 319.)
Honlap

Óvodai menü

Heti menü(kisétkezések)

Ebéd: 
Szállító: Bakos és Társai Bt. konyhája
Az aktuális óvodai menü a bakosestarsai.hu oldalon letölthető itt.

Iskolánk részt vesz az európai közösség pénzügyi támogatásával finanszírozott európai iskolagyümölcs-programban.


Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk.

- Hamvas Béla

Önmagunk megtalálásának legjobb módja, ha elveszünk mások szolgálatában.
- Gandhi

Ha egy gyerek nem tud úgy tanulni, ahogy tanítjuk, akkor úgy kell tanítanunk, ahogy tanulni tud.

- Ignacio 'Nacho' Estrada