-f16fa74313ac027bcfbadd57b34fac7e.jpg)
Bővebben
Küldetésmondatunk:
“A Gyermekliget egy együttműködő közösség, ahol a gyermekeket olyan sajátos pedagógiai szemléletben neveljük, hogy képesek legyenek felismerni és járni a saját útjukat.”
Óvodai élet
Az óvodáskor sajátoságai
Miért különleges az óvodánk?
Ünnepeink
Időszakos pihenés
Jelentkezés az óvodába
Az óvodáskor sajátosságai
 (1)-5dfcdbf8137ddf45408ceaadcc831970.jpg)
Az első hat vagy hét év során a gyermeknek minden erejét teste fejlődésére kellene fordítania. Ha a nevelés intellektuális formáit a fogváltás előtt bevezetjük, bizonyosan érhetünk el eredményeket, de ennek nagy az ára, mert a természet ellen dolgozunk: olyan erőket húzunk a tudatosságba, az érzékelés-rendszerébe, amelynek még tudattalanul kellene működnie.
A pedagógiánk szerint semmiféle szabályszerű oktatásnak nem kellene kezdetét venni a fogváltás előtt. A fogváltás előtt a gyerekek az óvodás csoportba járnak, és semmi olyan nem történik ebben a korszakban, ami megzavarná az élet szempontjából elsődleges folyamatot, amely megteremti a testi alapokat az egészség és a jellem számára.
Teljes elismeréssel adózunk az utánzás képességének, amivel a kisgyermek rendelkezik. Rendkívüli fogékonyságuk óriási felelősséget ró a felnőttekre.
Rend, ritmus és egyensúly, a nap és a hét megtervezésében alapvető: a gyermek az egészségét szolgáló szokásokra, ismétlődésekre épülő életvitelében érzi magát biztonságban. Az önkényes változtatgatások nagyon zavaróak számára.
Az óvodai nevelésünk a „csinálásból" áll és ezekben a tevékenységekben a cselekvés elevensége és az akarati élet az elsődleges. A játékszereknek minél egyszerűbbeknek kell lenniük, mert így a gyermek saját fantáziája segítségével keltheti azokat életre. Egy darab textilből, vagy akár egy asztalkendőből egyszerűen elkészített baba életre kelti ezeket a fantázia-erőket. Egy „tökéletes?" játék baba kielégítőnek tűnhet, de túlságosan is kielégítő: nem hagy helyet a képzeletnek és ezáltal a gyermekkor eredeti és spontán erőinek ellenében hat. Ezek a fantázia-erők az egészséges akarati életből úgy szökkennek elő, mint réten a virágok – az „okos?" játékok viszont, amiket szellemes felnőttek találnak ki, bénítóan hatnak rájuk.
A „játék" szó jelentése természetesen nem korlátozódik a játékszerekkel való játékra: beletartozik a festés, a formázás, a főzés, a varrás, az építés, tárgyak készítése és egy sereg elbűvölő tevékenység. Beletartozik a dalok és a versek tanulása is, az egyszerű népmesék, kis színjátékok, az évszakok ünnepei.
Az óvodai csoportnak megvan a saját világa. A teremtés kezdetének világa ez, ahol az ember az élet legmélyebb szintjén halad át.
Nem helyes megzavarni a gyermeket ebben a folyamatban, amikor az idő megérett a változásra, ezt a természet maga nyilvánítja ki.
Miért különleges az óvodánk?
Lélekmelegítő közösség, mint egy második család
-e1ef976a30720c198da692dc783e62c5.jpg)
Olyan szeretetteljes burkot von az óvónő a gyerekek köré, hogy ebben a burokban biztonságban és önállóan tudnak mozogni.
Az óvónő tisztelettel fordul minden egyes gyermekhez, hogy megismerje és megnyilatkozásaiból tudja meg, hogy mire van szüksége (pl.: a test melegéből, egészséges-betegség tüneteiből, lelki állapotának megnyilvánulásaiból, stb.)
Mindezt ítélet és előítélet-mentesen teszi ismerve a gyermek testi, lelki, szellemi fejlődésének jellemzőit.
Önállóságra és kreativitásra nevel
Szabad légkörben dönthetnek bizonyos konfliktushelyzetekben, ezáltal önállóságot tanulva. Nem a felnőtt dönt a fejük felett, ha vitájuk adódik, ők rendezik maguk között, így nem hagyván tüskét egymásban. Felnőtt életük során sokkal könnyebben fognak tudni kommunikálni társaikkal, kisgyermek-korban megalapozva a kapcsolatteremtő és empatikus készségeiket.
Az óvónő nyugodt, békés légkört teremtvén segíti a szabad játékukat hosszú, kikapcsoló játékidőt biztosítva.
Nincs a játékban direkt irányítás, a gyermek kiélheti fantáziáját, megvalósíthatja elképzeléseit.
Finom ráérzésekkel segíthet az óvónő a játék folyamán, ha megakad a kisgyerek, vagy segítségre szorul az adott helyzet.
Alkotóművészet az esztétikai érzék és a kreativitás fejlesztéséért
Természetes alapanyagú játékokkal játszanak a gyerekek, melyek elősegítik a lelki szépérzék fejlődését – ez kihat egész életükre.
Az óvodai élet során művészi alkotásokkal találkoznak, esztétikai érzékük finomodik. Ilyen például az ünnepkörönként változó „évszakasztal", melyen az adott hónap jellegzetességeit idéző festmények, képek, termések, a világot alkotó tárgyak, selymek, virágok, falevelek, jelképes alakok szerepelnek. Ezek olyan élményt adnak, melyek mind-mind a művészeti finomodásukat segítik.
A foglalkozások során a testük melegen tartását idéző anyagokkal dolgoznak. Ilyenek pl. méhviasz kréta, méhviasz gyurma, akvarellfestés, cipósütés, gyapjúkép-készítés.
Rendszeresség – a világban biztonságban való eligazodás
A pedagógiánk tudatosan él a ritmikus ismétlés én-erősítő, szorongás oldó hatásával. Állandó ismétlődéssel térnek vissza az évkör ünnepei is, a természet évszakonkénti változásai és az ezzel összefüggő emberi munkák. (Nyáron összegyűjtjük a búzaszálakat, ősszel betakarításkor kicsépeljük a gyerekekkel, kis lenvászon zsákokba rakjuk, majd minden gyermek hazaviheti, és pihen a búzamag egészen tavaszig. Tavasszal a magokat közösen elültetjük kis tálkákba. A húsvétra kizöldülő búzába rakjuk a piros tojásokat.) Az ünnepek megformálását bizonyos tradíciók segítik, melyek részben ősi, népi hagyományokhoz kapcsolódnak, részben keresztény szokásokká válnak. (betakarítási ünnep, Szent Mihály-napi bátorság próba, Márton napi lámpácskák készítése, Szent Miklós várása, Betlehemes játék, Három király játék, télbúcsúztató farsangolás, Húsvét, Pünkösd, János-napi tűzugrás.)
A különböző ünnepkörökre ők maguk készítik el az ünnepet szimbolizáló játékukat. Amíg készülődnek az ünnepre, sok mindent megtanulnak az ünnepekről, a hagyományokról, a természet diktálta ciklikusságról – évszakokról és hónapokról.
A foglalkozások során a testük melegen tartását idéző anyagokkal dolgoznak. Ilyenek pl. méhviasz kréta, méhviasz gyurma, akvarellfestés, cipósütés, gyapjúkép-készítés.
Rendszeresség – a világban biztonságban való eligazodás
A pedagógiánk tudatosan él a ritmikus ismétlés én-erősítő, szorongás oldó hatásával. Állandó ismétlődéssel térnek vissza az évkör ünnepei is, a természet évszakonkénti változásai és az ezzel összefüggő emberi munkák. (Nyáron összegyűjtjük a búzaszálakat, ősszel betakarításkor kicsépeljük a gyerekekkel, kis lenvászon zsákokba rakjuk, majd minden gyermek hazaviheti, és pihen a búzamag egészen tavaszig. Tavasszal a magokat közösen elültetjük kis tálkákba. A húsvétra kizöldülő búzába rakjuk a piros tojásokat.) Az ünnepek megformálását bizonyos tradíciók segítik, melyek részben ősi, népi hagyományokhoz kapcsolódnak, részben keresztény szokásokká válnak. (betakarítási ünnep, Szent Mihály-napi bátorság próba, Márton napi lámpácskák készítése, Szent Miklós várása, Betlehemes játék, Három király játék, télbúcsúztató farsangolás, Húsvét, Pünkösd, János-napi tűzugrás.)
A különböző ünnepkörökre ők maguk készítik el az ünnepet szimbolizáló játékukat. Amíg készülődnek az ünnepre, sok mindent megtanulnak az ünnepekről, a hagyományokról, a természet diktálta ciklikusságról – évszakokról és hónapokról.
Szocializálódás és a jól végzett munka öröme
Az óvónő nap mint nap végzi a gyerekek között a mindennapi háztartásbeli munkát, ezzel a példamutatással természetes módon rávezeti a gyermekeket a munka szeretetére. Az egymásnak való segítés (nagyok a kicsiknek) természetes dolog az óvoda életében. Vegyes életkorú csoportok vannak, ami azt jelenti, hogy a legkisebbek együtt vannak a nagyokkal, megkönnyítvén a kisebb-nagyobb dolgok elsajátítását („utánozom a nagyokat"). A nagyobbak segítenek pl. az étkezések előtt az asztalok átrendezésénél, az innivalók kitöltögetésében, a kisebbek a terítésnél. A nagyok segítik a kicsiket az apróbb dolgokban (orrfújás, kézmosás), mint egy igazi nagycsaládban. Ettől egészséges mértékben erősödik az önbizalmuk és a felelősségtudatuk, toleranciát tanulnak és egy igen erős, szeretetteljes kapocs alakul ki a gyermekek között.
Aktív kapcsolattartás a szülők és az óvónők között
Az óvoda maximálisan figyelembe veszi a gyerekek egyéni fejlődését.
A szülőkkel olyan közösségi kapcsolatot alakít ki, amellyel ezt közösen, a leghatékonyabban tudják segíteni.
Minden hónapban legalább egyszer „szülői kört" tartunk, ahol mindent meg tudunk beszélni. Az anyukák a mindennapi életben is sokszor gyakorlati és lelki támaszt jelentenek egymásnak – nemcsak az óvodai dolgokkal kapcsolatban. Az óvodai kisközösség így alakul át valami többé és jobbá.
Aktív kapcsolattartás a szülők és az óvónők között
Az óvoda maximálisan figyelembe veszi a gyerekek egyéni fejlődését.
A szülőkkel olyan közösségi kapcsolatot alakít ki, amellyel ezt közösen, a leghatékonyabban tudják segíteni.
Minden hónapban legalább egyszer „szülői kört" tartunk, ahol mindent meg tudunk beszélni. Az anyukák a mindennapi életben is sokszor gyakorlati és lelki támaszt jelentenek egymásnak – nemcsak az óvodai dolgokkal kapcsolatban. Az óvodai kisközösség így alakul át valami többé és jobbá.
Testi-lelki egészség és táplálkozás
A táplálkozást az óvoda az adott éghajlatnak, évszaknak és napnak megfelelő gabonafélékkel, zöldségekkel és gyümölcsökkel teszi. A tízórait és az uzsonnát minden nap helyben és frissen készítik el. Így összhangot hoznak létre a gyermek és a természet, a világ között.A „táncos-kör" alkalmával az óvónő a dalokat, verseket, mondókákat mozgással összekötve, játékosan tanítja, amit a gyermekek szívesen, örömmel, gyorsan tanulnak.
A mese óriási szerepet játszik a lelki problémák feldolgozásában. Ezért körültekintően kell kiválasztani azokat a népmeséket, amelyek mondanivalója a mai napig építőleg hat a gyermekre.
A nap során egyszer minden kisgyermekkel személyes kontaktust él át az óvónő a „lovagoltató játék?" során. Ez a néhány perc csak az övé, hogy feltöltődhessen, megnyugodhasson lelkileg.
Az illóolaj finom párájában, a türelmes szó mellett, a nyugodt felnőtt jelenlétében biztonságban érezheti magát a kisgyerek.
Megerősödve, önmagát felvértezve indulhat neki az iskolának.
Ünnepeink
Húsvét
A március 21-i tavaszi napéjegyenlőség után a Nap diadalmasan megelőzi a Holdat, egyre magasabban jár és az 1 nap alatt bejárt pályája szélesebb lesz. A tavaszi telihold utáni első vasárnapon a növekedő nappalok idejének elején ünnepeljük a húsvétot.
Látod, hogy süt a Nap, kedvesem? Körbeburkol és finoman megcsipked, melenget. Látod amott azt a kicsiny sárgacsőrű madarat, amely fejét kecsesen, kedvesen félrebillentve megnéz egy fűszálat?
A húsvét jelképeiről
A húsvét a halál és a feltámadás ünnepe.
A meghalásban már benne van egy új élet csírája. Ezt tanítja nekünk a természet a legváltozatosabb módokon.
Látod, hogy süt a Nap, kedvesem? Körbeburkol és finoman megcsipked, melenget. Látod amott azt a kicsiny sárgacsőrű madarat, amely fejét kecsesen, kedvesen félrebillentve megnéz egy fűszálat?
A húsvét jelképeiről
A húsvét a halál és a feltámadás ünnepe.
A meghalásban már benne van egy új élet csírája. Ezt tanítja nekünk a természet a legváltozatosabb módokon.
Évkörünnepek - Karácsonytól Vízkeresztig
„Az ünnepek az év tartóoszlopai, amelyek a világmindenség szellemével kapcsolnak össze bennünket." (Rudolf Steiner)
Egy sorozatot indítunk útjára, az év ünnepköreinek leírását.
Minden jelentős évkörünnep előtt küldjük az ünnephez kapcsolódó leírásokat, hogy legyen ez a kalendárium segítségére mindenkinek abban, hogy az ünnepeket beragyoghassa a szellem tiszta fénye!
Egy sorozatot indítunk útjára, az év ünnepköreinek leírását.
Minden jelentős évkörünnep előtt küldjük az ünnephez kapcsolódó leírásokat, hogy legyen ez a kalendárium segítségére mindenkinek abban, hogy az ünnepeket beragyoghassa a szellem tiszta fénye!
Vízkereszt és három királyok ünnep
Három királyok napján
Országunk egy istápján
Dícsérjük énekkel
Farsang
A farsang a tél elmúlásának, egy idő-, életszakasz befejezésének gondolatát hordozza magában.Mennybemenetel és Pünkösd
Húsvét után 40 napig készülünk rá. 40 napon át kifújt tojásokat színezünk a gyerekekkel viaszkrétával, s ebből naponta egyet fölfüggesztünk az évszakasztal mellett álló tojásfánkra. A keresztény hit szerint Krisztus a nagypénteki kereszthalálát követő harmadnapra föltámadt, s még negyven napon át többszöri megjelenésével bizonyította ezt (lásd Apostolok cselekedetei!).
Mennybemenetel és Pünkösd
Ha összefüggésükben nézzük az eddigi ünnepeket, akkor megfigyelhetünk egy érdekes jelenséget.
Az év hideg felében megtartott ünnepekkel kapcsolatban – amikor a természet visszahúzódik – egész sor jelképet őrzött meg a hagyomány egészen napjainkig.
Mennybemenetel és Pünkösd
Ha összefüggésükben nézzük az eddigi ünnepeket, akkor megfigyelhetünk egy érdekes jelenséget.
Az év hideg felében megtartott ünnepekkel kapcsolatban – amikor a természet visszahúzódik – egész sor jelképet őrzött meg a hagyomány egészen napjainkig.
János-nap
A régi időkből is sok szertartás és szokás maradt fenn, amelyek Keresztelő Szent János nevéhez fűződnek. Ez volt egyben a nyári napforduló ünnepe is, az év leghosszabb és legvilágosabb napja. Ez indokolja, hogy e napon a mesterkedések délben ugyanúgy elvégezhetők voltak, mint éjfélkor -. Mindkét időpont egyaránt beavatottnak és mágikus erejűnek számított.
Időszakos pihenés
Miért van szüksége a gyermekeknek a pihentető szünetekre?
3-7 éves korig a kisgyerek fizikai testét apránként alakítja hozzá az éter- vagy élettestéhez, a vállalt életfeladatához.
A szünetekben, amikor a védett családi burokban feldolgozza az óvodai élete során szerzett benyomásait, szinte „megemészti?" az ott tanultakat, a történéseket. Kell ez a nyugalmi állapot a saját fejlődéséhez.
Ha ezeket az átalakulásokat nem segítjük elő a szünetekkel, nem adunk időt, lehetőséget az őt ért benyomások feldolgozására, akkor önkéntes szüneteket fog beállítani a teste betegség formájában.
A betegség is egy feldolgozási folyamat a test alakítási formájában.
Ezért van az óvodai élet ritmusában szombat-vasárnap pihenőnap, hogy a hétfőtől péntekig tartó „életet?" a hétvégén, illetve a nagyobb lélegzetű egyéb szünetekben, biztos családi melegségben tudja feldolgozni.
3-7 éves korig a kisgyerek fizikai testét apránként alakítja hozzá az éter- vagy élettestéhez, a vállalt életfeladatához.
A szünetekben, amikor a védett családi burokban feldolgozza az óvodai élete során szerzett benyomásait, szinte „megemészti?" az ott tanultakat, a történéseket. Kell ez a nyugalmi állapot a saját fejlődéséhez.
Ha ezeket az átalakulásokat nem segítjük elő a szünetekkel, nem adunk időt, lehetőséget az őt ért benyomások feldolgozására, akkor önkéntes szüneteket fog beállítani a teste betegség formájában.
A betegség is egy feldolgozási folyamat a test alakítási formájában.
Ezért van az óvodai élet ritmusában szombat-vasárnap pihenőnap, hogy a hétfőtől péntekig tartó „életet?" a hétvégén, illetve a nagyobb lélegzetű egyéb szünetekben, biztos családi melegségben tudja feldolgozni.
2021. Szeptember 19. Vilhelmina
-fd81bf0fe981b1a65298629ced03dd08.jpg)
